Iskolásként, mindig visszahúzódó, szabálykövető, semmi rosszban benne levő "gyenge" tanulmányi eredménnyel rendelkező kislány voltam. Sosem szerettem a középpontban lenni, inkább a háttérbe húzódtam meg. Bár időnként kaptam ilyen - olyan fellépési lehetőséget, de ott is mindig egy voltam a sok között. Ezzel a szereppel azt hiszem nagyon sokáig meg is voltam elégedve.
A Playback színházzal már legalább 8 év találkoztam. Többször is hívtak, próbáld ki, nézd meg mi ez. Gyakorlatilag a munkahelyemen több fiatal playback színész cseperedett fel ....
Többször volt lehetőségem monodrámán segítőként részt venni, ahol egyszer elkaptam egy beszélgetést, "Timiből nagyon jó playback színész lenne". Ez nagyon megmaradt bennem.
Kb. két éve egy program keretében testközelből megtapasztalhattam a fiatal Élményesekkel való közös munkát. Gyakorlatilag az akkor kezdő fiatalokkal együtt tanultam a technikákat, míg egy szép napon, színpadra kellet állnom. Nagyon izgultam, de a siker akkorát adott, hogy eldöntöttem, ha véget ér a program, én szeretném tovább csinálni ........
Azóta játszom a felnőtt társulatban, (Sorsonó Társulat) próbálom segíteni a fiatalokból álló társulat munkáját (Élményszínház), játszottam a "NAGYOKKAL" (Villanások Mentális Színház) is akik számomra az Atyaúristen ebben a témában.......
Nagyon sokat fejlődtem és nyíltam, de az OPT megmutatta van még mit tanulnom.....
